1944-2004

DAMJANICH JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

1944-2004

Az iskola vázlatos története

KEZDET (1944-1949)

– Dr. J. A. Baťa 1941-ben alapította a Cikta Rt-t, a termelés 1942-ben indult be.

– A CIKTA Rt. vezetősége 1944 nyarán elérkezettnek egy tanulóotthonos szakiskolát (tanonciskolát) hozott létre, mely tanügyileg a Tiszaföldvár-virághegyi  anyaiskolához tartozott. Az első igazgató Haraszti Pál lett. A felvételi után 30 fiú tanulóval 1944. szeptember 9-én beindult a CIKTA Munkaiskola, melynek hivatalos neve CIKTA Rt. Cipőgyártási Szakiskola lett. Az első tanév a háború miatt október 8-án befejeződött.

– Az új tanévkezdés 1945 szeptemberében volt. de ebben a tanévben már lányokat is vettek fel. Az iskola teljesen ingyenes volt, és 3 évig tartott. A gyakorlati munka a gyárban folyt a kézi és a termelő műhelyben. Délután és este volt a tanítás. Szombaton levente foglalkozás volt. Biztosították a hitoktatást is. Szigorú fegyelmet, rendet, takarékoskodást követeltek a diákoktól.

– 1947-től Bugyi Géza lett az iskola igazgatója. A növekvő diáklétszám miatt kialakult teremhiányt a gyár úgy oldotta meg, hogy az ún. II. munkásszállót is használták tanteremnek és internátusnak a diákok (egyikben a fiúk, a másikban a lányok).

ÁLLAMOSÍTÁS – KÖNNYŰÍPAR 3. SZÁMÚ IPARITANULÓ ISKOLA (1950-1956)

– 1950-ben az iskolát is államosították, de a tanműhely maradt a gyár tulajdonában. A 3 éves képzésből azonban másfél éves tanulmányi idejű cipőgyártási iparostanuló iskola lett. Az iskola neve is megváltozott. Előbb MTH 308. számú, majd a Könnyűipar 3. számú Iparostanuló Iskolája lett. Rövid ideig vasipari képzés is volt.

– 1953-ban Lázár Ferenc igazgatósága alatt a tanulmányi idő újból változott, kétéves lett, a diákok cipőgyártást és cipőfelsőrész-készítést tanultak. 1954-ben Darkó József lett az igazgató. Ekkor épült az akkori sportpálya (a mai iskola mögött).

– 1955-ben új helyre költözött az iskola (kollégium, szolgálati lakás), a két – egymással szemben lévő – földszintes épületbe. Ekkor a felsőrészkészítők (lányok) 2,5; a az aljagyártók (fiúk) 3 évig tanulták a szakmát.

KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM CIPŐIPARI TANINTÉZETE (1957-1963)

– Az 1957/58-as tanévet Gallyas János igazgató irányításával 14 osztályban 265 tanuló kezdte meg. Az iskola újból nevet változtatott (kapott) – Könnyűipari Minisztérium Cipőipari Tanintézete -, a tanműhely pedig különvált az üzemtől.

– A Könnyűipari Minisztérium 1960-ban adott engedélyt arra, hogy az országban először cipőipari technikum induljon 36 fővel. Az osztályt egy év után Budapestre helyzeték, majd meg is szűnt ez a képzési forma.

– Az iskola 1962-ben Bélatelepen (Fonyód) egy Balaton-parti üdülőhelyet vásárolt.

ORSZÁGOS HÍRŰ ISKOLA – KÖZÉPISKOLA (1964-1971)

– Az 1964/65-ös tanévben az országban elsőként itt kezdődött cipőipari szakközépiskolai képzés. Az első ilyen osztályunkat 1964-ben 36 tanulóval indítottuk.

– 1965-ben megoldódott végre a tanműhely gondja is. Gyakran rendezték Martfűn a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntőjét. Az évente ismétlődő versenyen diákjaink rendszerint az első helyeket szerezték meg.

A CSÚCSON (1972-1986)

– Az 1972/73-as tanévet Fehérvári Györgyné igazgatónő irányításával kezdte a két iskolatípus. Az 1973/74-es tanévet az új iskola építése és átadása határozta meg. A közvetlen felügyeletet 1973-tól a Megyei Tanács művelődési osztálya végezte.

Új színfoltja lett iskolánknak, hogy 1974 őszétől külföldi (algériai – „algír”) diákok kezdték meg szakmai tanulmányaikat Martfűn. 1976 nyarán végre teljesült egy másik álma az iskolánknak. A zliniekkel már korábban létrejött kollégiumi csereüdülés után megvalósult a szakmai cseregyakorlat is.

– Az 1976/77-es tanév legnagyobb eseményét a korszerű, hatalmas méretű tornacsarnok birtokba vétele jelentette. Ezt tovább segítette az 1979-ben átadott sportudvar (kézilabda- és futópályák).

– 1979-ben a Tisza Cipőgyár egy 21 fős autóbuszt adott az iskolának. Működött az iskolarádió és időszakonként megjelent az iskolaújság. Erre az időszakra befejeződött a bélatelepi üdülő kiépítése.

– A szakmában elért eredményeink miatt a szakmán belül most is mi kaptuk meg az országban elsőként a technikusképzést. Az első évfolyam 1985-ben 2 osztállyal indult.

RENDSZERVÁLTÁS PROFILBŐVÍTÉSEKKEL (1987-2004)

– 1987. szeptemberében Hegedűs Mihály pályázattal és választás után lett az iskola igazgatója. Az iskolavezetés 1988-ban a szakmunkás- és technikusképzés érdekében újra megteremtette a közben szünetelő külföldi szakmai cseregyakorlatot. A hagyományos cseh (Gottwaldov) kapcsolat mellett lehetőség nyílt az NDK-s (Weissenfels) és a szovjet (Leningrád) cipőipari iskolákkal is évente élő szakmai cseregyakorlatot megteremteni.

– 1988-tól az iskola fenntartója a martfűi Nagyközségi Tanács, 1989-től Városi Tanács, majd 1990-től a Polgármesteri Hivatal lett.

– Ugyanebben az évben a Tisza Cipőgyár igényeinek megfelelően profilbővítésként megkezdődött a gumiipari szakmunkások képzése.

– Az 1991/92-es tanév fő feladata a gimnáziumi oktatás előkészítése volt. Ezzel a képzéssel bővült elsősorban a martfűi fiatalok középiskolai választási lehetősége.

– 1992-ben Rágyanszky István lett az iskola igazgatója. A jó előkészítés lapján ekkor (1992/93) indult a gimnáziumi oktatás (Gimnázium, Cipőipari szakközépiskola és 641. sz. Szakmunkásképző Intézet).

– 1993 nyarán a legnagyobb változást a tanműhely új helyre költözése jelentette. Ez a helyváltoztatás a Tisza Cipő Rt. privatizációjának kezdetét is jelentette. 1994-ben megalakult az „Iskolaszék”.

– Az 1994/95-ös tanévben újabb iskolatípussal próbálkoztunk. Az ún. „intenzív osztály” végzett szakmunkástanulói (36 fő) két év alatt érettségizhettek. 1994-ben alakult a Kárpát-medencei Magyarság Művelődési Kör az iskolában, a magyarság értékeinek megismerésére, felkeresésére, kapcsolatteremtésre és az oktatásban, nevelésben a tapasztalatok felhasználására. Az iskola három igazgatója (Fehérvári Györgyné, Hegedűs Mihály és Rágyanszky István) alapítványt hozott létre (Martfűi Középiskoláért Alapítvány) a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok segítésére, elismerésére.

– 1994-től évente megrendezzük az „Aranycipő-bálat”, melynek bevételéből (Martfűi Középiskoláért Alapítvány) jutalmazzuk a jól tanuló, jól sportoló diákokat, pályázatok nyerteseit. 1996-ban az iskola neve Martfűi Szakképző Iskola és Gimnázium lett.

– 2000. március 2-tól iskolánk a Damjanich János Szakképző Iskola és Gimnázium nevet vette fel.

– Közben iskolánk a számítástechnikában ECDL-vizsgaközpont lett.

– A 2000/2001-es tanévben az ipartelep területén lévő tanműhelyünk lebontásra került és itt az iskola épületében kap helyet – először az iskola történetében – a tanműhely.

– A cipőipar válsága újabb útkeresésre kényszeríti iskolánkat. Előbb a bőrdíszműves szakmát vettük fel képzési tevékenységünkbe (2001). A gimnáziumi oktatásban sporttagozatos osztály indításával (2001) már két gimnáziumi osztályunk van évfolyamonként.

– 2004-től Rusvainé Schneider Piroska lett az iskola megbízott igazgatója. A 2004/2005-ös tanévre meghirdettük a gimnáziumi nyelvi előkészítő osztályt („0. évfolyam”), illetve a szakmai képzésben a kereskedelmi szakmacsoport szakmáit (kereskedelmi technikus, kereskedelmi szakmenedzser, kereskedő-boltvezető I. stb.).

A Baťa-családról szóló filmben hangzott el az 1990-es években egy munkaértekezletükön az alábbi idézet, melyet tanműhelyünk falán (emléktábla) helyeztünk el 2001-ben:

„CSAK AKKOR ÁLLJUK A VERSENYT, HA A LEGJOBBAK VAGYUNK.”

Iskolánk bejáratánál egy Damjanich-emléktábla látható (2002), melynek szövege:

„A HARCBAN MINDIG A LEGELSŐ VOLTAM…”

„És most rád került a sor, derék Damjanich, aki Vécseynek akartad átengedni az elsőséget, mondván:

  • A harcban mindig a legelső voltam, ma az utolsó akarok lenni.

De a hóhérlegények már megragadták, hogy segítségére legyenek törött lába miatt.

  • Lassan – szólt a tábornok – nélkülem úgysem mehettek semmire.

Aztán Vécsey felé fordulva mondá:

– Isten veled, öreg bajtársam, isten óvja meg a hazát. A haza ügye szent volt, s a mi halálunk új erőt ád neki!. – aztán a nemes szív megszűnt dobogni.”

(gróf Teleki Sándor: Visszaemlékezések: Az aradi vértanúk)

Az iskolaalapítótól (család) és a névadótól (szerző) átvett idézetek teljesítésével mi is tovább öregbíthetjük elődeink áldozatos munkáját.

                                                                                                    Hegedűs Mihály  Tanár Úr összeállítása