Névadónk

 

A Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum

A megye legnagyobb középfokú szakképzési intézményeként 12 ágazatban, 39 szakmában biztosít továbbtanulási lehetőséget. Ebben a széles képzési palettában szinte minden fiatal, aki a műszaki pálya iránt érdeklődik, megtalálja a számára leginkább megfelelő szakirányt illetve szakmát. Az Iskola magas szintű szakmai, és szilárd alapokon nyugvó emberi értékeket továbbadni képes tantestülete, és a munkájukat segítő jól felszerelt laboratóriumok, tanműhelyek biztosítják az Intézmény kettős célját: egyrészt felkészíteni a felsőfokú tanulmányok sikeres folytatására, másrészt olyan szakmai tudással és emberi tartással rendelkező szakemberek képzése, akik kilépve az iskola kapuján, helyt tudnak állni a munka világában. Mindehhez az alapképzés mellett olyan világcégek szakmai tanúsítványainak (Microsoft, Cisco, Festo) valamint egyéb szakmai képesítések (AutoCAD, Inventor) megszerzésének a lehetőségét kínáljuk, amelyeket magasan jegyeznek a műszaki életben, ezáltal biztosítva a több lábon állás lehetőségét.

Az Iskola 6 tagintézménye 10 telephelyen működik Szolnok, Jászberény és Újszász városokban.

 

 

Névadónk

Baross Gábor
Pruzsina, 1848. június 6. - Budapest, 1892. május 10.


barossgabor2 Országgyűlési képviselő, miniszter. A középiskolát Léván a piaristáknál, Győrben és Esztergomban a bencéseknél végezte. Érettségi után Pesten beiratkozott a jogi egyetemre, és 1871-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1872-ben Trencsén megye aljegyzőjévé választották, 1874-ben főjegyző és árvaszéki ülnök lett. 1875-ben a Szabadelvű Párt színeiben mandátumot szerzett az országgyűlési választásokon. Nagy energiával vett részt a bizottsági munkákban, számtalan módosító indítványt nyújtott be a közoktatással, közigazgatással, közegészségüggyel kapcsolatos törvényjavaslatokhoz. Több éven keresztül ő töltötte be a jegyzői tisztet is. Tisza Kálmán miniszterelnök méltányolva Baross Gábor képességeit és szorgalmát 1883. március 30-án kinevezte a közlekedési minisztérium államtitkárává. Kemény Gábor visszavonulása után, 1886-ban a tárca irányítását is átvehette. Baross Gábor nevéhez fűződik a vasútvonalak nagy részének államosítása és továbbfejlesztése, a magyar nyelv kötelezővé tétele a MÁV személyi állománya részére, a vagon és mozdonypark növelése, valamint a vasúti zónatarifa bevezetése. Minisztersége idején épült ki Fiume kikötője, fejlesztette a dunai és a tengerhajózást, szabályoztatta a Vaskaput, modern úttörvényt alkotott. Megalakította a Postatakarékpénztárat, keresztülvitte a posta és a távírda egyesítését, erőteljesen támogatta az ipari szakoktatást. Győr városa, melynek létérdeke volt a közlekedés, a kereskedelem fejlesztése és az árvízvédelmi problémák megoldása, 1884-ben Baross Gábort kérte fel országgyűlési képviselőjének. Baross Gábor a felkérést elfogadta, és 1884-től haláláig négy cikluson keresztül képviselte Győr városát a parlamentben. Tevékenységének köszönhetően 1889-ben államköltségen megépítették a Rába folyón átívelő vasszerkezetű vasúti hidat, és kibővítették a győri pályaudvart. A hajózási és árvízvédelmi problémák kiküszöbölése érdekében szabályozták a Rába folyót és a Felső-Duna szakaszt. Személyéhez kötődött a győri Kereskedelmi és Iparkamara megalapítása 1890-ben, és 1891-ben Győr városa és Győrsziget az ő közbenjárására jutott telefonvonalhoz államköltségen. Győr polgárai elismeréssel és megkülönböztetett figyelemmel kísérték Baross Gábor tevékenységét. 1886. december 30-án díszpolgárukká választották. Halálát követően emlékére szobrot állítottak, iskolát, utcát és hidat neveztek el róla.

Ön itt van: Home Iskolánkról